NOVAJ KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRAI
GÁL JÁNOS
Gál János 2008 évben kapta meg a Novaj Község Díszpolgára címet, posztumusz kitüntetésként.
1952. augusztus 15-én született Rudabányán.
Általános iskolai tanulmányait Rudabányán végezte, majd a híres Sárospataki Kollégium diákja lett. A gimnázium elvégzése után egy év katonai szolgálatot teljesített, majd az Egri Tanárképző Főiskola földrajz-testnevelés szakára nyert felvételt, ahol 1976 júniusában szerzett diplomát.
1975. szeptemberétől a Novaji Általános Iskolában kezdett dolgozni még a diploma megszerzése előtt.
Sokat tett a Novaji Általános Iskoláért, amelynek igazgatója is volt. Törvénytisztelő, törvényt ismerő, de mégis szókimondó ember volt, akinek egész életműve az iskola. Éleslátó volt az oktatási rendszerváltás bonyolult erdejében, buzgó iskolavezető, kitartó, emberségben példamutató.
Kollégái az alábbiakat mondták róla: kritikus és önkritikus, szókimondó, néha nyers, de segítőkész és bajtársias. Szerény, soha nem hivalkodott sikereivel, pedig voltak bőven. Ilyen vezetőnek látták őt: soha nem játszotta a főnököt, egyenes, elveihez hű, példamutató, olyan ember, akivel ki lehetett jönni.
Sportember volt, testnevelő, a szakma és a hivatás minden felelősségével. Egy kis település gyermekeivel foglalkozott, 1991-ig ő edzette a felnőtt kézilabdacsapatot és az utánpótlást is, majd ’91-től az ificsapatot és az általános iskolai diákok kézilabdacsapatát is.
Ő indította útjára a kézilabdát Novajon, a kézilabdások elmondásuk szerint sokat köszönhettek neki, mert embert faragott belőlük.
Kemény, akaratos embernek írták le, amit kitűzött célt, azt meg is valósította úgy, hogy közben formálta a közösséget. Mindenkire volt ideje, mindig lehetett rá támaszkodni. Nem favorizált senkit, mindenkit egyenlőnek tekintett. Amíg tudott, segített, de a jelenléte edzőváltás után is érezhető volt.
Az aszfaltos kézilabdapálya megépülésének ötlete is tőle származik, mert a kézilabda csapat NB II-be való bekerülésének egyik feltétele volt, hogy a település aszfaltos kézilabdapályával rendelkezzen. A pálya készítésének munkálatainál is mindig jelen volt.
A diákokat sokféle sporteseményre elvitte, felkészítette, a novajiaktól pedig tartottak is más települések diákjai, hiszen mindig jobbnak bizonyultak.
A Heves Megyei Hírlapnak és elődjének is sporttudósítója volt, főleg a labdarúgó csapat meccseiről készített anyagot, illetve az iskolai sportról is mindig számot adott. Híradásai hitelesek voltak, lelkiismeretesen végezte ezt a munkát is.
TÓTH ANDRÁS
Tóth András 2009 évben kapta meg a Novaj Község Díszpolgára címet.
1931. június 24-én született Vácott.
Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd katonai szolgálatának letöltése után az Egri Pedagógiai Főiskolára nyert felvételt, 1955-ben szerezte meg az orosz, majd magyar/ének-zene szakos tanári diplomát.
Településünkre 1955 őszén került, a novaji általános iskola volt az első munkahelye tanítóként. Oktatói munkáján túlmenően fiatalos lendülettel kapcsolódott be a falu közéleti, kulturális életébe.
Az ő tanítói munkásságával indult el Novajon a zeneoktatás. Tanítványaiból megalakította az úttörőzenekart, 1957-ben már jól képzett iskolai énekkar lépett fel a zenekarral a település rendezvényein. 1962-ben Csillebércen, a Nemzetközi Úttörőtáborban rendezett országos versenyen első helyezést értek el.
A településen a mozi üzemeltetése is az ő feladata volt.
1964-ben Kompolti Általános Iskolába helyezték.
30 éven át volt a Tinódi Férfikar segédkarnagya.
A zene volt az élete, illetve hosszú időn át segített a község felemelkedését, az itt élő lakosok életkörülményeinek javítását, a település anyagi és kulturális gyarapodását, hatékonyan munkálkodott a falu hírnevének öregbítésén.
BIMBÓ ZOLTÁN
Bimbó Zoltán 2010. évben kapta meg a Novaj Község Díszpolgára címet.
1953. szeptember 30-án született Monoron, itt végezte az általános és középiskolát.
Katonaság után az egri Tanárképző Főiskolán történelem/ének-zene szakon szerzett diplomát. A zene mellett másik, számára fontos terület a fotózás, filmesztétikát is tanult.
A zene szeretetét otthonról hozta. Klasszikus és népzenével egyaránt foglalkozik. Már a főiskolán végzett népzenegyűjtést, kapcsolata a népzenével azóta is töretlen.
1987-ben a Művelődési Minisztériumtól miniszteri dicséretet kapott e tevékenységéért.
Évtizedek óta magas színvonalon végzett munkáját a szakmai körök magasan értékelik.
Óriási értékmentési, hagyományőrzési feladatot képes e rendezvényeivel megteremteni. Munkája elismeréseként 2005-ben Wlassics Gyula emlékérmet, 2008-ban Kodály Zoltán emlékdíjat, 2009-ben KÓTA-díjat, 2012-ben Pro Agria szakmai díjat kapott.
1987-től irányítja a Novaji Asszonykórust, akik a KÓTA minősítő hangversenyein számos arany minősítést, különdíjat kaptak, illetve többszörös Arany Páva-díjasok és Örökös Vass Lajos-díjasok. Évente több alkalommal szerepelnek regionális és területi kórustalálkozókon, a környékbeli települések népzenei találkozóinak pedig rendszeres résztvevői.
Bimbó Zoltán szakmai hozzáértése mellett a népzene, a hagyományőrzés szeretetével segítette hozzá a csoportot e szép sikerek eléréséhez.
BERECZ JÁNOS
Berecz János 2016. évben kapta meg a Novaj Község Díszpolgára címet.
1934-ben született Novajon.
Már fiatal korában is a közösségért tenni akaró ember volt, 1986-tól tanácselnök-helyettes, majd 1988-tól 36 év bervai munkaviszony után Novaj tanácselnöke lett.
Az 1990-es első önkormányzati választások eredményeképp polgármesterként folytatta a faluvezetői tevékenységét. Ezek után még két ciklusban választották a falu első emberéül.
Vezetése alatt kiépült a vezetékes telefonhálózat 12 kurblis telefonállomásról indulva, önálló háziorvosi körzetet hozott létre, háziorvosi szolgálati lakást építtetett, tornaszobát, aszfaltozott kézilabdapályát létesített, kiépíttette a gázhálózatot és a szennyvízhálózatot, egybefüggő aszfaltozott úthálózatot építtetett, kibővíttette és felújíttatta az óvodát, kiépült az UPC kábelhálózata, létrehozta a faluházat, felépült a posta és a takarékszövetkezet épülete, felújíttatta a közvilágítást, kicseréltette a lámpatesteket, a sportöltöző és a kultúrház épületén átépítette a lapostetőt, kiépült a sportpálya locsolórendszere, iskolai számítógéptermet és nyelvi labort építtetett és a templomkert is új kerítést kapott.
Berecz János a képviselőkkel és a hivatali dolgozókkal is jó viszonyt ápolt, tenni akarása és elszántsága példaértékű.
FICZEK LÁSZLÓ
Ficzek László 2017. évben kapta meg a Novaj Község Díszpolgára címet.
1968.09.04-én született Jászberényben.
2004 augusztus 1-én került az egri Jézus Szíve Plébánia élére és kapta filiaként az ostorosi és novaji plébániát. Diszpozíciói mellett érseki iroda igazgató, majd 2016-tól érseki helynök.
Szolgálati éveiben számos munkálat történt Novaj község temploma épületén, 2012-ben megoldódott a csapadékvíz elvezetés, 2013-ban riasztóberendezés került felszerelésre, 2014-ben új hangtechnikát, kivetítőt szereltek fel, valamint digitális orgona került felállításra, 2015-ben teljes tetőhéjazat cserére került a sor. 2016-ban a templomi freskók kerültek renoválásra, illetve belső festési munkálatok történtek, valamint az oltárok aranyozását is felújították, 2017-ben pedig a templom padlózatát burkolták újra.
László atya méltó utódja a nagy templomépítő elődöknek, Hubert Mátyás kisprépostnak, Kováts Florián plébánosnak és a templomot 1947-ben újjáépítő híveknek.
László atyát a helyiek mindig segítőkésznek és közvetlennek írják le, akinek emberi hozzáállása és kedvessége határtalan.
BARTÓK MIKLÓSNÉ
Bartók Miklósné 2025. évben kapta meg a Novaj Község Díszpolgára címet.
1951. június 16-án született Novajon, az iskola elvégzésén kívül mindig Novajon élt és dolgozik jelenleg is.
Az általános iskola elvégzése után Villányban szerzett szőlőtermesztési és bortermelő szakmunkás képesítést. 1968-ban kezdett dolgozni a Novaji TSZ-ben, majd az Ostorosi TSZ-szel történt egyesítés után itt és a TSZ jogutódainál dolgozott 2008. évi nyugdíjazásáig.
Dolgozott szőlészeti területvezetőként, magtárosként, szeszfőzdevezetőként, háztáji agronómusként, borbolt vezetőként és földügyi ügyintézőként is. Munkája mellett a következő képesítéseket szerezte: növénytermesztési és állattenyésztő technikus, szőlész-borász szaktechnikus, szeszfőzdevezetői szakképesítés, üzletvezetői szakképesítés, középfokú informatikai szakképesítés.
1970-ben ment férjhez, és házasságából egy fiúgyermek született. 1980-ban megözvegyült, a fiát szülei segítségével, egyedül nevelte fel, két unokája van.
1995-ben alakult meg a Novaji Hegyközség, melynek elnökévé választották, illetve 2025-ben is újra megválasztották elnöknek. 1995-től képviseli a Novaji Hegyközséget az Egri Borvidéki Tanácsban, ekkortól tagja a Borvidék ellenőrző bizottságának, 2013-tól annak elnöke.
A hegyközségi munkáján kívül mindig foglalkozott a hegyközségi tagok és a novaji lakosok egyéb problémáival is, mindig képviselte a tagok érdekeit.
2010-től tagja a Novaji Hagyományőrző Egyesületnek (Novaji Asszonykórus), mellyel nagyon sok minősítő versenyen részt vettek, és minden megnyerhető díjat elnyertek, köztük a Heves Vármegyéért Díjat, illetve az Örökös Vass Lajos Nagydíjat is.
A településen sok rendezvény megszervezése fűződik a nevéhez, pl. Szüreti beharangozó, Szüreti felvonulás, melyek a Hegyközség anyagi támogatásával valósultak meg, illetve a Hegyközség és a Novaji Hagyományőrző Egyesület által elnyert pályázatokból.
Novaj közéletében hosszú évek óta részt vesz, 20 éven keresztül tölt be valamilyen pozíciót az önkormányzatnál, 18 éven keresztül választották meg önkormányzati képviselőnek, 2 évig volt külsős bizottsági tag, 2018-ban és 2019-ben alpolgármester volt, illetve jelenleg is az, 2018-ban a lakosság javaslata alapján megkapta a Novaj Község Követe kitüntetést Novaj Község Önkormányzatától.
2025. március 15-én az agrárminiszter az Egri Borvidéki Tanács ellenőrző bizottságában végzett munkájáért kitüntetésben részesítette.
Egész életében lokálpatrióta volt, mindig küzdött a falu életéért. Nagy szerepe volt a záportározó megvalósításához szükséges területek megszerzésében.