Hagyományőrző Egyesület

Az egyesület bemutatása

 

A Novaji Hagyományőrző Egyesület 2011-ben alakult meg az 1970 óta megszakítás nélkül működő Novaji Asszonykórus 19 tagjának, és művészeti vezetőjének részvételével. A 42 év során a kezdetben szórakozásból énekelő asszonyok egyre magasabb szakmai színvonalat értek el. Több karvezető váltotta egymást, köztük Nagy Miklós, aki az Eger környéki népdalkincs gyűjtésével, kutatásával foglalkozó népzenetudós volt, egyébként Novaj szülötte. Már évtizedek óta vezetőnk Bimbó Zoltán tanár úr, aki elkötelezett népművelőként összefogja az Észak-magyarországi amatőr népdalénekeseket, számos nagy hagyományokkal rendelkező fesztivál fő szervezője (Palócgála, Ködellik a Mátra Regionális Népzenei Találkozó és Országos Citera-zenekari Fesztivál, Egri Népzenei Gála). Munkája elismeréseként Novaj község 2010-ben díszpolgárává avatta.

A szigorú szakmai irányelvek szerint dolgozó karvezetők, valamint a 70-es években reneszánszát élő kodályi eszmék hatására a kórus a helyi hagyományok őrzését tűzte zászlajára és máig ezt az irányelvet követi. Kizárólag Novajon gyűjtött (Borsai Ilona és Nagy Miklós) népdalokat énekelnek az asszonyok. A ma már 80-90 éves alapító tagok még az édesanyjuktól tanult módon artikulálva, az ősöktől ellesett ritmikát és előadásmódot alkalmazva, eredetiben voltak képesek bemutatni a dalokat. Az utódoknak már az elvárosiasodott beszédmodor után vissza kell találniuk elődeik dialektusához, újra kell tanulniuk a hiteles interpretációt.

A fejlődést az országos szakmai minősítő rendszer biztosítja. A kiemelt fesztiválokon zsűri előtt kérhetik az amatőr együttesek a minősítésüket. A Novaji Asszonykórus is évről évre megmérette magát ebben a rendszerben. Mivel a jelenleg éneklő asszonyok 80%-a nemrég csatlakozott a kórushoz, nagy örömünkre szolgál, hogy 2010-ben a felmenő rendszerű Vass Lajos Népzenei Verseny Nagydíját nyertük el, majd 2011-ben a KÓTA (Magyar Kórusok és Népzenei Együttesek Szövetsége) Arany Páva Nagydíját is magunkénak mondhattuk. Az idén ismét Arany Pávát hoztunk el a Ködellik a Mátra fesztiválról.

Hetente egyszer, hétfő este tartunk próbát, ahol népdalcsokrokat állítunk össze, a dalok előadásmódját csiszoljuk, fellépésekre készülünk, az idők során összegyűlt szövegvariánsokat egyeztetjük. Tervünk, hogy a későbbiekben majd hangzó anyag ill.  kiadvány formájában is közkinccsé tegyük a repertoárunkat.

A környék szinte valamennyi településén működik népdalkör, ezekkel szoros, jó kapcsolatot ápolunk, egymás rendezvényeinek állandó szereplői vagyunk. Meghívások alapján számos helyre, távolabbi tájakra is eljutott a kórus, határon túl is ápolunk barátságokat, ilyen élő kapcsolat van Csallóközkürt, Kürt, Szentmária énekkarával. Lehetőség szerint minden meghívásnak eleget próbálunk tenni, minden rendezvényen megmutatkozni, ahol a színvonalas népzene helyet kaphat.

Minden fellépésünkkor komoly elismerést hoz, hogy eredeti minták után a 70-es években készült népviseleti ruhánk van. Ez a viselet a palóc és a matyó hagyományok jegyeit is magán hordozza, hisz falunk a két jellegzetes tájegység határán fekszik, Egertől dél-keleti irányban. A színes felsőszoknya és a pruszlik rózsás kasmír anyagból készült, madeira fodrok és fényes, díszes zsinórok ékesítik. Kötényünk fekete, hosszú, szintén zsinórdíszes keresztirányban. Kizárólag Novajon hordták a fejükön a férjezett nők az ú.n. kontyot, ami elől kartonalapra hajtogatott rózsás kázsmér kendő, hátul pedig madeira, érdekessége a fejtetőről hátra túlnyúló ú.n. lapát. A viselethez tartozik két-három, fehér csipkeszegélyes alsószoknya, az ú.n. rása, bő, puffos ujjú, keményített fehér madeira “fellökő” (ingváll), fehér cérnaharisnya, pántos fekete cipő. Egyenruhának hangzik, de minden egyes rend ruha más-más módon van díszítve, így nagyon egységes, de mégis változatos látványt nyújt a kórus. Ez az egy öltözet fellépő ruhánk van jelenleg. Sajnos a régi idők, amikor a tsz finanszírozta az utazásokat, a fellépő ruhákat, szervezte a rendezvényeket, mára leáldoztak. Az egyesületi működési forma, amit még tanulnunk kell, alkalmat ad az újabb források felkutatására, terveinket már pályázatok segítségével próbáljuk megvalósítani.